Mudi Krónika
2002. III. évfolyam 1. szám

A FEKETE MUDI

Pásztor-Virtus Ada, fekete szuka
Pásztor-Virtus Ada fekete mudi szuka
Tenyésztő: Szűcs József
Ideális szuka fej,
ideális szemforma és fülszőrzet
     Az 1930-as évek elején Dr. Fényes Dezső régész, a Balassagyarmati Palóc Múzeum igazgatója felfedezett egy kutyafajtát, a hajtókutyát. A típust már gyermekkorából ismerte. Mint palóc örökséget, házi törzskönyvvel tenyészteni kezdte. Közben a fajta a mudi elnevezést kapta. A fajta tenyésztését Fényes cifra és fekete színekben kezdte. A cifráról már írtunk, most lássuk a feketét.
     A fekete igen tetszetős szín. 1963-ban az FCI által elfogadott standard szerint a mudi színei fekete, fehér és (ki tudja miért) a fekete-fehér foltos. 1/B törzskönyvi számmal 1967-ben Rigó néven egy fekete szuka lett az elsőként a Magyar Ebtörzskönyv Mudi kötetébe bejegyzett kutya. Az első 43 mudi fekete volt, és az első száz között is 98 fekete példány lett regisztrálva.
Rigó, fekete szuka
Rigó fekete szuka
az elsőként törzskönyvezett mudi
     Eleinte csak fekete-fekete párosítások voltak. A legtöbb mai mudi az egyik vonalon Rigó (109), Inas (120) és Róka (165) fekete kanok, valamint Piri (121) és Lepke (164) fekete szukák utódai, vagy a másik vonalon, a Szávalaki kennelben, Koki (47), Elővölgyi Komisz (105), Csillebérci Bojti Gazsi (26) fekete kanok és Bogár (28) fekete szuka utódai. A törzskönyvek tanúsága szerint zömében fekete utódok születtek az almokban. Néhány a legismertebb feketék közül: Berény-Gyöngye Igaz Betyár, Csodabogár Hékás, Csodabogár Maszat, Királytelki Füstös, Nyírségfia Cinke, Nyírségfia Ogur, Nyírségfia Örzse, Nyírségfia Pityke, Olga, Puszta-Emléke Huncut, Szávalaki Tabu Legény.
 
Nyírségfia Emő Csutka, fekete szuka 
  Nyírségfia Emő Csutka fekete mudi szuka
T: Zsíros Csaba t: Balázs Zsófia
 Az első magyar tulajdonban lévő, Interchampion címet elért kan Nyírségfia Pityke, az első szuka Nyírségfia Emő Csutka. Pityke Finnországba került, Csutka itt maradt, ma már 12 éves nyugdíjas.
     A mai hazai mudi állomány nagy része fekete. Ezek között vannak homozigóta és heterozigóta feketék. A heterozigóták örökítenek más színváltozatot is a feketén kívül. (A színek öröklésmenetét egy későbbi számban tárgyaljuk.)
     Nagyon fontos, hogy a mudik küllemileg és idegrendszerileg megfelelők legyenek, mivel a külső és belső tulajdonságok nem kötődnek genetikailag egyik színváltozathoz sem. Viszont a feketék magukban hordhatják a színes kutyák génjeit, és feketék egymással való párosításakor is hasadnak ki a színek. Így a jó minőségű feketéktől lesznek a jó minőségű színes mudik is. Azonos színű mudik egymással való párosítása manapság csak a feketékkel történik. Ezért van több fekete, mint színes, valamivel több, mint az állomány fele. Fontos, hogy nyilvántartsuk, melyik mudi milyen színű utódokkal rendelkezik, hiszen a színváltozatok csak így lesznek nyomon követhetőek. (Kérünk mindenkit, hogy ha esetlegesen elhullott, vagy selejtezésre került színes kölykök születtek nála, azt jelezze klubunk számára, még akkor is, ha nem került törzskönyvezésre. A segítséget előre is köszönjük!)

Néhány érdekes fekete-fekete párosítás az első évekből, a színes utódokkal:

1970-ben: Csuti (24/B)×Fürge (16/B) -> Karácsonyfalvi Pindur (44) őzbarna szuka

1976-ban: Bogár (98/B)×Kökény (104/B) -> Nyírségfia Zsozsó (111) hamuszürke szuka

1977-ben: Inas (120/B)×Kökény (104/B) -> Nyírségfia Topi (138) szürke szuka

1977-ben: Kikérdi (127/B)×Karácsonyfalvi Gabi (146) -> Kincseskerti Pernye (157) szürke szuka

Talán a két legérdekesebb párosítás
Nyírségfia Ádám (166)×Nyírségfia Cigány (187), ahol a három kölyökből egy fekete, kettő fakóbarna lett,
és Nyírségfia Ádám×Nyírségfia Cifra (188), itt a négy utódból két fekete és két fakóbarna volt. (A fakóbarnát ma Izabella-színűnek vagy hamvasbarnának mondjuk.)

     Veres Zsolt szakdolgozatában (1996) fekete-fekete párosításban 82 alom vizsgálatát írja le. Ebből 430 kölyök született az alábbi megoszlásban: 340 fekete, 26 szürke, 20 barna, 18 fakó, 13 fehér, 12 maszkos fakó és 1 tarka.
     Kovács Tibor vizsgadolgozatában (1998) a színeket örökítő feketék párosításait vizsgálta, a született kölykök színeloszlása a következő volt: 190 fekete, 111 barna, 67 szürke, 57 fehér, 40 fakó, 9 ordas és 5 maszkos fakó.
Vegyes alom     Az ismert törzskönyvi adatokat vizsgálva arra jutottam, hogy alig van vagy talán egyáltalán nincs is homozigóta fekete mudi. A fekete színre homozigóták valószínűleg a horvátok juhászkutyájának utódai, mely a laikusok és sajnos néhány bíró számára is összetéveszthető a mudival. A következtetés: fekete-fekete párosításnál a cifrán kívül az összes színváltozatban születhetnek utódok. Egészen pontosan két fekete mudinak lehet fehér, fakó, barna, hamvas, hamvasbarna és természetesen fekete utódja is. Ez attól függ, hogy mindkét szülő hordozza-e az azonos géneket.
     A feketék közül a legtetszetősebb a fényes fekete szín, mely a kissé simább, lágyabb, hullámos szőrzetből adódik. A göndörebb szőrtípusok a fénytörés következtében kevésbé fényesnek látszanak. Értékük nem kevesebb, nincs szükség arra, hogy nercolajjal csillogóbbá tegyük. Vedléskor berozsdásodhat vagy kiszürkülhet a szőrszálak vége. Nem bizonyított, de lehetséges, hogy a barnát örökítők rozsdásodhatnak, a hamvast örökítők pedig szürkülhetnek a vedlés alatt. A feketének is vannak árnyalatai, a színskálán számokkal jelölik a színintenzitást, a magyar irodalom pedig fényes-, szén-, ében-, mély- vagy éppen éjfeketének nevezi az egyes árnyalatokat. Mélységét a különböző világosító gének (például cr) okozhatják. (Rosszabb esetben táplálási hiányosságok, de tenyésztőinknél ez nem merülhet fel.)

Nyírségfia Borzas Mackó, fekete kan
Nyírségfia Borzas Mackó
fekete kan
T+t: Zsíros Csaba

Fontos! A szemszín minél sötétebb legyen, hiszen a fekete kutyából kivilágító sárga szemek kissé ijesztőek is, nem csak a standard szerint kizáró ok. Hál' Istennek, a középbarna szemek vannak többségben, és van néhány igazán sötétbarna szemű példány is. Törekedni kell a teljesen pigmentált szájszélekre és szájpadlásra is.
     Ha már megemlítettem a régebbi, ismert feketék közül néhányat, akkor végezetül illik megemlíteni a mai kiállításokon szereplőket, akik a jövő mudijainak ősei lesznek majdan.

A kanok közül néhány: Baromállási Cseke és Huszár, Beszédes a Mudim Facér Fiú, Királytelki Zsivány Samu, Kormosvári-Hajtó Bogáncs és Bojtár, Körösháti-Pásztor Lantos, Nyírségfia Borzas Mackó, Sacaházi Cimbora és Térülj-Fordulj Apród.

A szukák közül néhány: Beszédes A Mudim Bájos Banya, Kormosvári Hajtó Csenge és Csinos, Körösháti-Pásztor Huncut, Lilla és Pille, Pásztor-Virtus Ajnár, Szöcskepásztor Dalma és Szürkevillám Harmat.
A felsorolás nem teljes, de nem is az volt a célom, hogy az összes fekete mudit felsoroljam. Kívánok mindenkinek szép eredményeket, a tenyésztőknek egészséges almokat, és hűséges társakat minden mudi tartónak.


Budapest, 2002. február 11.



Balázs Zsófia
Szürkevillám kennel


© Szürkevillám mudi kennel